Veszélyt
jelző táblák
16.
§ (1)
A veszélyt jelző táblák:
a)
"Veszélyes útkanyarulat balra" (64. ábra),
"Veszélyes útkanyarulat jobbra" (65. ábra);
b)
"Egymás
utáni veszélyes útkanyarulatok"; a tábla azt jelzi, hogy az úton egymás
után két vagy több veszélyes útkanyarulat van; a tábla jelzi azt is, hogy az
első útkanyarulat balra (66. ábra) vagy jobbra (67. ábra) vezet;
c)
"Veszélyes
lejtő" (68. ábra), illetőleg "Veszélyes emelkedő" (69. ábra); a
tábla azt jelzi, hogy az úton jelentősebb lejtő, illetőleg emelkedő van; a
táblán levő szám a veszélyes útszakasz legnagyobb lejtésének, illetőleg
emelkedésének a százalékos mértékét jelzi;
d)
"Útszűkület"
(70-71. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az úttest szélessége a megelőző
útszakaszhoz képest számottevően csökken;
e) "Szembejövő forgalom"
(72. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton - a korábbi forgalmi rendtől vagy a
megelőző útszakasz egyirányú forgalmától eltérően - kétirányú forgalom van;
f) "Kompátkelés vagy nyitható
híd" (73. ábra);
g)
"Rakpart
vagy meredek part" (74. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út közvetlenül a
vízparton vagy szakadék mellett vezet;
h)
"Bukkanó"
(75. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a domborzati viszonyok miatt a
kilátás korlátozott;
i)
"Egyenetlen
úttest" (76. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest a megelőző
útszakaszéhoz képest lényegesen rosszabb állapotban van, vagy az úttesten
sebességcsökkentő bordákat (küszöböket) alakítottak ki;
j)
"Csúszós
úttest" (77. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttest erősen csúszóssá válhat;
k)
"Kavicsfelverődés"
(78. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton a járművek kerekei - az úttest laza
szerkezete miatt - kavicsfelverődést idézhetnek elő;
l)
"Kőomlás"
(79. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestre - kőomlás következtében - nagyobb
kövek kerülhetnek;
m)
"Úton
folyó munkák" (80. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten vagy annak
közvetlen közelében útjavítási, karbantartási vagy egyéb hasonló munkálat
folyik;
n)
"Mélyrepülés"
(81. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az út felett alacsonyan repülő légijármű
tűnhet fel;
o)
"Oldalszél"
(82. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton gyakori az erős oldalirányú szél;
p)
"Gyalogosátkelés"
(83. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttesten útburkolati jellel kijelölt
gyalogosátkelőhely
van;
q) "Gyermekek" (84. ábra);
a tábla azt jelzi, hogy a gyermekeknek az úttestre lépésével fokozottan
számolni kell;
r)
"Állatok";
a tábla azt jelzi, hogy az úttesten házi állatok vagy szabadon élő állatok
(85-86. ábra) megjelenésével fokozottan számolni kell;
s)
"Forgalomirányító
fényjelző készülék" (87. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton járművek
forgalmát irányító fényjelző készülék van;
t)
"Egyenrangú
utak kereszteződése" (88. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan
útkereszteződés van, amelyben a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége;
u)
"Útkereszteződés
alárendelt úttal" (89. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan
útkereszteződés van, amelyben a járműnek elsőbbsége van a keresztező úton
érkező járművel szemben; a jelzőtábla azt is jelezheti, hogy az alárendelt út
melyik irányból torkollik az elsőbbséggel rendelkező útba (89/a. ábra). A
jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla mutathatja az útkereszteződés
alaprajzi vázlatát, vastag vonallal jelezve az elsőbbséggel rendelkező út
vonalvezetését (89/b. ábra);
v)
"Sorompó
nélküli vasúti átjáró" (90. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan
vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a
jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja
(91. ábra);
x)
"Sorompóval
biztosított vasúti átjáró" (92. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton
teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzőtábla alatt
elhelyezett - a v) pontban említett -
kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja;
y)
"Villamos"
(93. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az utat villamospálya keresztezi;
z)
"Egyéb
veszély" (94. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton az a)-y) pontban említett jelzőtáblákkal
nem jelezhető veszély van; a veszély fajtáját a jelzőtábla alatt elhelyezett
kiegészítő tábla tünteti fel; ilyen tábla jelzi, hogy az úttesten hosszanti
vályúk alakultak ki (nyomvályús útszakasz: 94/a. ábra); ilyen tábla jelzi az
utat keresztező vasúti pályát is, ha vasúti jármű áthaladását jelzőőr
biztosítja (95. ábra).
z/1.
"Gyalogosok" (95/a. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan
számolni kell az úttesten gyalogosok közlekedésével;
z/2.
"Kerékpárosok" (95/b. ábra); a tábla azt jelzi, hogy fokozottan
számolni kell az úttesten kerékpárosok közlekedésével;
z/3. A z/2. pontban említett jelzőtábla alatt
elhelyezett kiegészítő jelzőtábla (95/c. ábra) azt jelzi, hogy az úton olyan
kereszteződés van, ahol fokozottan számítani kell kerékpárosok keresztirányú
közlekedésére;
z/4.
"Útzár" (95/d. ábra), a tábla azt jelzi, hogy az utat rendőrség útzár
telepítésével lezárta.
z/5. "Körforgalom"
(95/e. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a következő útkereszteződésben
körforgalmú forgalmi rend van.
(2) A veszélyt jelző tábla és a veszély helye
(a veszélyes útszakasz kezdete) között a távolság
- autópályán 250-500 méter,
- lakott területen kívül egyéb úton
150-250 méter,
- lakott területen 50-100 méter,
kivéve ha a jelzőtábla alatt
elhelyezett kiegészítő tábla (96. ábra) rövidebb távolságot jelöl meg.
(3) A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő
táblán - két felfelé
mutató nyíl között - levő felirat
jelzi, ha a veszély hosszabb útszakaszon áll fenn (97. ábra).
(4) A vasúti átjárót - az (1) bekezdés v), x),
illetőleg z) pontjában említett
veszélyt jelző táblán felül - a következő jelzőtáblák is jelzik:
a)
"Vasúti
átjáró kezdete" (98. ábrák), illetőleg "Két- vagy többvágányú vasúti
átjáró kezdete" (99/a-99/b. ábra);
b)
"Vasúti
átjárót előjelző táblák" (100-102. ábra); a három előjelző tábla azt
jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelző tábla
alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követően elhelyezett kétsávos, majd
egysávos előjelző tábla a veszélyt jelző tábla és a vasúti átjáró közötti
útszakaszt három egyenlő részre osztja. Ezek az előjelző táblák nincsenek
minden vasúti átjáró előtt elhelyezve.
(5) Az (1) bekezdés j) és z) pontjában meghatározott jelzőtábla alatt elhelyezett hóesésre
(97/a. ábra) vagy esőzésre (97/b. ábra) utaló kiegészítő jelzőtábla, a
megjelölt időjárási körülmények esetében jelentkező fokozott baleseti veszélyre
utal.
Tájékoztatást adó jelzőtáblák
17.
§ (1)
A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:
a)
"Kijelölt
gyalogosátkelőhely" (103. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úttestet a
táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogosátkelőhely keresztezi;
a/1.
"Gyalogos alul- vagy felüljáró" (103/a. ábra);
b)
"Egyirányú
forgalmi út" (104-105. ábra);
c)
"Zsákutca"
(106. ábra);
c/1.
"Zsákutca kerékpáros továbbhaladási lehetőséggel" (106/a. ábra); a
tábla azt jelzi, hogy kerékpáros részére a továbbhaladás lehetősége
biztosított.
d)
"Autóbuszmegállóhely"
(107. ábra); "Trolibuszmegállóhely" (108. ábra); illetőleg
"Villamosmegállóhely" (109. ábra); a tábla menetrend szerint
közlekedő autóbusz-, trolibusz-, illetőleg villamosjárat megállóhelyét jelzi;
d/1.
"Taxiállomás" (109/a. ábra); a tábla a személytaxi részére kijelölt
várakozó helyet jelzi; a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a
taxiállomáson egy időben várakozó személytaxik megengedett számát;
e)
"Várakozóhely"
(110. ábra); a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt
elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés
módját (pl. a jobboldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) (111.
ábra), illetőleg azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak
személygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra, mozgáskorlátozott
személyt szállító jármű 115. ábra és 115/a. ábra) részére van fenntartva. Ahol
a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő tábla (113. ábra) jelezheti azt az
időszakot is, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó
automata működtetése kötelező, kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy
várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)-(5) bekezdésében
foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra), a mozgáskorlátozottakat
szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115.
ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti;
e/1.
"Várakozóhely a közlekedési korlátozás alá eső nehéz tehergépkocsik
részére" (112/a., 112/b. ábra), a tábla azt jelzi, hogy a várakozóhely a
korlátozás hatálya alá eső nehéz tehergépkocsik részére ki van jelölve;
e/2.
"Várakozási övezet (zóna)" (112/d. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az
úton a várakozás megengedett vagy - 113. és 114. ábra szerinti kiegészítő
táblán feltüntetett módon - a "Várakozási övezet (zóna) vége" (112/e.
ábra) jelzőtábláig a várakozás feltételekhez kötött.
f)
"Besorolás
rendjét jelző tábla"(116. ábra): a tábla azt jelzi, hogy az
útkereszteződés előtt - a továbbhaladási iránytól függően - melyik forgalmi
sávba kell besorolni; a nyilak szárában - pajzs alakban - az út számozása is
feltüntethető;
g)
"Autóbusz
forgalmi sáv" (117. ábra); a tábla az autóbusz forgalmi sáv kezdetét, az
úttesten történő elhelyezkedését és a rajta közlekedők haladási irányát jelzi;
g/1.
"Kerékpársáv" (117/a. ábra); a tábla a kerékpársáv úttesten történő
elhelyezkedését és a közlekedők haladási irányát jelzi;
g/2.
"Kerékpársáv vége" (117/b. ábra):
g/3.
"Kerékpárosok által is használható autóbusz forgalmi sáv" (117/c
ábra)
g/4. "Út
melletti kerékpárút" (117/d. és 117/e. ábra):
g/5. "Út
melletti kerékpárút vége" (117/f. ábra):
h) "Kapaszkodósáv" (118.
ábra): a tábla emelkedő úton a lassabban haladó járművek közlekedésére szolgáló
kiegészítő sáv (kapaszkodósáv) kezdetét jelzi. A tábla jelezheti azt a
sebességértéket is, amelynél kisebb sebességgel haladó jármű a kapaszkodósávot
köteles igénybe venni (119. ábra);
i)"Kapaszkodósáv vége"
(120-121. ábra);
j)
"Lakó-pihenő
övezet" (122. ábra);
k)
"Lakó-pihenő
övezet vége" (123. ábra);
l)-q)
r)
"Kerülő
útirányt jelző tábla" (130. ábra); a tábla - olyan útkereszteződés előtt,
amelyben a bekanyarodást tábla tiltja - azt jelzi, hogy a keresztező út milyen
kerülő útirányon érhető el;
s) "Lakott
terület kezdete" (131., 131/a., 131/b., 131/c. ábra):
t)
"Lakott
terület vége" (132., 132/a., 132/b., 132/c. ábra):
u) "Helynévtábla" (133.
ábra); a tábla jelentősebb hely, folyó stb. nevét tünteti fel;
v)
"Útirány
előjelző tábla" (134-137. ábra); a tábla azt jelzi, hogy a megjelölt
helységek a következő útkereszteződésnél melyik irányban érhetők el; az
útirányt jelképező nyíl megszakításában levő tilalmi, illetőleg veszélyt jelző
tábla az útkereszteződést követő útszakaszon fennálló - jelzőtáblával jelzett -
tilalom, illetőleg veszély előjelzésére szolgál (138-139. ábra);
x)
"Útirányjelző
tábla" (140-143. ábra); a tábla útkereszteződésnél jelzi, hogy a megjelölt
helységek melyik irányban érhetők el;
x/1.
"Kerékpáros útirányjelző tábla" (142/a., 142/b. ábra);
y)
"Útvonal
megerősítő tábla" (144-145. ábra); a tábla az út számát, illetőleg azt
jelzi, hogy az út hova vezet;
z)
"Terelőút"
(146-147. ábra); az út lezárása esetén arról tájékoztat, hogy a terelőút merre
vezet.
(2) Az út mellett vagy közelében lévő
egyes létesítményekről a 2. számú
függelékben meghatározott - kék vagy barna alapszínű - jelzőtáblák adhatnak
tájékoztatást.
(3)
Ha az "Egyirányú forgalmú út" jelzőtáblák (104. És 105. ábra)
alatt elhelyezett kiegészítő táblán (105/a ábra) autóbuszt és/vagy kerékpárt
mutató ábra jelenik meg, az úttesten kijelölt kerékpársávon a kerékpáros vagy
az autóbusz forgalmi sávon az autóbusz- a jelzőtáblán megjelölt iránnyal
szemben is- közlekedhet.
(4) Az (1) bekezdés v), x),
y) pontjában meghatározott
jelzőtáblák zöld, kék vagy fehér alapszínűek lehetnek.
Útburkolati
jelek
18.
§ (1)
Az útburkolati jelek:
a)
úttest
szélét jelző vonal: hosszirányú folytonos - az útkereszteződésnél szaggatott -
vonal;
b)
terelővonal:
hosszirányú - egy vagy [olyan útszakaszon, ahol a forgalmat a 9. § (1)
bekezdésének e) pontjában említett
fényjelző készülék szabályozza] közvetlenül egymás mellett levő két párhuzamos
- szaggatott vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, a forgalmi sávokat
egymástól vagy a nyílt villamospályát a forgalmi sávtól választja el; a
szaggatott vonalak közötti térközök csökkenése arra hívja fel a figyelmet, hogy
a terelővonal záróvonalban folytatódik; a terelővonalon a járművel folyamatosan
haladni nem szabad;
c)
záróvonal:
hosszirányú folytonos vonal, amely az úttest felezővonalát jelzi, illetőleg a
két forgalmi irányt, a forgalmi sávokat egymástól, vagy a nyílt villamospályát
a forgalmi sávtól választja el; a záróvonalat járművel sem átlépni, sem
érinteni nem szabad; ha azonban közvetlenül a záróvonal mellett terelővonal is
van, a záróvonal a terelővonal felől - az előzésre, illetőleg a bekanyarodásra
vonatkozó szabályok megtartásával - átléphető;
d)
autóbusz
forgalmi sáv: útburkolati jellel jelölt forgalmi sávban levő "BUSZ"
felirat, amely azt jelzi, hogy a forgalmi sávban csak az erre vonatkozó külön
szabályok [36. § (8) bek.] szerint szabad közlekedni;
e)
előjelző
nyíl (148-150. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávból a következő
útkereszteződésnél melyik irányba (irányokba) szabad továbbhaladni;
f)
terelőnyíl
(151. ábra); azt jelzi, hogy a forgalmi sávot - a sávváltoztatásra vonatkozó
szabályok megtartásával - a jelzett irányban el kell hagyni;
g)
gyalogosátkelőhely
(152. ábra);
h) megállás helyét jelző vonal:
keresztirányú szaggatott vagy folytonos vonal, amely azt a helyet jelzi, ahol a
járművel - ha a megállást az elsőbbség megadása, a vasúti jármű áthaladásának
biztosítása, illetőleg fényjelző készülék vagy vasúti átjárót biztosító
jelzőberendezés jelzése szükségessé teszi - meg kell állni; ha az
elsőbbségadási kötelezettség "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla
jelzéséből következik, erre a vonal előtt levő háromszög alakú útburkolati jel
(153. ábra) hívhatja fel a figyelmet;
i)
kötelező
megállás helyét jelző vonal (154. ábra); azt a helyet jelzi, ahol az
"Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla jelzése folytán meg kell
állni;
j)
várakozóhely
(155-156. ábra); az egy gépkocsi várakozására szolgáló helyet jelöli meg;
k)
járműforgalom
elől elzárt terület (157. ábra); az útburkolati jellel jelzett területre
járművel ráhajtani tilos;
l) megállóhely (158. ábra); menetrend szerint közlekedő
autóbusz- vagy trolibuszjárat megállóhelyét, illetőleg taxi állomását jelzi; a
jel kiegészíthető a megfelelő járműre utaló felirattal;
m)
megállási
tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő folytonos
vonal, amely - jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó -
megállási tilalomra hívja fel a figyelmet;
n)
várakozási
tilalmat jelző vonal: az úttest szélén vagy a járda szegélyén levő szaggatott
vonal, amely - jogszabály rendelkezéséből vagy jelzőtábla jelzéséből folyó -
várakozási tilalomra hívja fel a figyelmet;
o)
veszélyes
helyre figyelmeztető vonal (158/a. ábra): e vonallal együtt útburkolati jel
jelezheti a veszély jellegét is (158/b., 158/c., 158/d. és 158/h. ábra);
p)
veszélyes
hely előjelzésére szolgáló vonalak:
keresztirányú egymást követő folytonos
vonalak (158/f. ábra), amelyek azt jelzik, hogy az úton sebességkorlátozásra
vagy megállási kötelezettségre kell számítani;
p/1. az utat
keresztező kerékpárút (158/g. ábra).
p/2. "Kerékpárosok
közlekedésére kijelölt úttest" (158/i. ábra):
s)
"X-jel"
(158/j. ábra); az egymást keresztező vonalak a várakozás tilalmát jelzik, ahol
a jelzett területet valamely okból (pl. kapubejárat, tűzcsap stb.) szabadon
kell hagyni.
(2) Az (1) bekezdés
a)
a), b), c), e), h), i) és k) pontjaiban
említett útburkolati jel fehér vagy sárga,
b)
l)-n) és
p) pontjaiban említett útburkolati
jel sárga,
c)
a
többi útburkolati jel fehér.
Ha az a) pontban említett útburkolati jel
sárga színű, az úttestnek, illetőleg egy részének a lezárása miatt szükséges
forgalmi rend változásra hívhatja fel a figyelmet.
(3) Különösen veszélyes helyekre -
elsősorban a vasúti átjáró és az útkereszteződés területére - szaggatott
vonallal körülhatárolt sárga színű útburkolati jel (158/e. ábra) hívhatja fel a
járművezetők figyelmét.
(4) A kerékpársávot az úttest többi
részétől folytonos - az útkereszteződésnél, továbbá ahol a járművek
várakozóhelyét az úttest széle és a kerékpársáv külső széle között jelölték ki,
szaggatott - sárga vonal választja el.
(5) A járdára festett folytonos fehér
vonal azt a határt jelzi, ameddig a járművek a járdának az úttest felőli részét
várakozás céljára igénybe vehetik.
(6) A gyalog- és kerékpárútra festett
folytonos sárga vonal a gyalogos és kerékpáros forgalmat választja el
egymástól. Lakott területen belül - járdán létesített - kerékpárutat eltérő
színű és/vagy anyagú burkolat, vagy folytonos sárga vonal választja el a
gyalogos forgalomtól.
(7) A 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kiegészítő tábla
ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott
várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.
Vasúti átjárót
biztosító jelzőberendezések
19.
§ (1)
A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a
félsorompó és a teljes sorompó.
(2) A fénysorompó a vasúti jármű
közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros
fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad.
(3) A félsorompó a vasúti jármű
közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb
oldalát - piros-fehér színű - sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt
fénysorompó is működik.
(4) A teljes sorompó a vasúti jármű
közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet
teljes szélességében - piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes
sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely
a)
a
sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel jelzi;
b)
a
sorompó lezárásának a megkezdését; valamint záródását és zárva tartását (a
teljes felnyitásig) két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel
jelzi.
(5) A félsorompó és a teljes sorompó
sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van.
(6) A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha
a)
az
- egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros
fényjelzést ad;
b)
a
fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
c)
a
teljes sorompót kiegészítő berendezés [(4) bek.] hang- vagy fényjelzést ad.
(7) Az (1) bekezdésben említett
berendezések üzemzavarát jelzi, ha
a)
a
fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
b)
a
félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón
sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
c)
a
sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.
(8) A továbbhaladást - a 39. § (1)
bekezdésében foglaltak megtartása mellett - engedélyezi
a)
a
fénysorompó villogó fehér fényjelzése,
b)
a
teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő
hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.
Egyéb közúti
jelzések
20.
§ (1)
A járda (járdasziget) szélén levő fekete-fehér színű lánc-, illetőleg csőkorlát
vagy más hasonló berendezés azt jelzi, hogy a gyalogosnak az úttestre lépnie
tilos.
(2) Az út kanyarulatát - veszélyes
útkanyarulatban a veszélyt jelző táblán felül - az útkanyarulatban elhelyezett
olyan tábla is jelezheti, amelyen nyílalakú fekete-fehér sávok mutatnak a
továbbhaladás irányába (159. ábra).
(3) Az úttestnek, illetőleg az úttest
egy részének a lezárását piros-fehér színű korlát, továbbá nyíl alakban vagy
ferdén sávozott tábla, terelőfűzér vagy terelőbóják, éjszaka és korlátozott
látási viszonyok esetében ezen felül folyamatos piros vagy villogó sárga fényt
adó lámpák is jelzik.
(4) A fekete-fehér színű sorompó azt
jelzi, hogy a lezárt területre engedély nélkül behajtani tilos.
(5) Négyszögletű fekete alapon fehér
számértéket feltüntető jelzés azt a sebességet (km/órában) jelzi, amellyel
forgalomirányító fényjelző készülékek előtt az egyenletes haladás érdekében
közlekedni célszerű (160. ábra).
(6)
"Gyermekszállítás" (160/a. ábra), a személyszállító jármű elején és
hátulján elhelyezett tábla az álló jármű környezetében kíséret nélküli
gyermekek közlekedésére figyelmeztet.
20/A.
§ Egyes
közúti jelzésekre vonatkozó külön rendelkezések
A 11-18. és a 20. §-ban meghatározott
közúti jelzések ábráiban a feliratok, a számértékek, a továbbhaladás irányát
jelző nyilak, az útkereszteződések és útszűkületek alaprajzi vázlatait
feltüntető vonalak, továbbá az egyéb területek alaprajzi vázlatai (74., 106.,
111., 112., 130., 138., 139., 155., 156. és 157. ábra) példálózó jellegűek; e
jelzések mindenkor a tényleges helyzetet, illetőleg szabályozást tüntetik fel.
III.
RÉSZ
A
gyalogosokra és a járművek utasaira vonatkozó szabályok
Gyalogosok közlekedése
21.
§ (1)
A gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy
a kerékpárúton kell közlekednie.
(2) Ha az úton sem járda, sem
leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs - vagy az a gyalogosközlekedésre,
illetőleg a kerekes székkel való közlekedésre alkalmatlan -, a gyalogosok az
úttesten közlekedhetnek.
(3) Ha a gyalogosok az úttesten
közlekednek, az úttest szélén, egysorban
a)
lakott
területen lehetőleg a menetirány szerint a bal oldalon, lakott területen kívül
mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben,
b)
a
segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő
mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon
haladhatnak.
(4) A gyalogosnak az úton olyan
tárgyat, illetőleg anyagot, amely sérülést, rongálást vagy szennyezést okozhat,
csak megfelelően becsomagolva szabad vinnie. Olyan tárggyal, amely méretei
miatt a gyalogosforgalmat zavarná, az úttesten - a menetirány szerinti jobb
oldalon, az úttest szélén - kell közlekedni; éjszaka és korlátozott látási
viszonyok között az ilyen tárggyal közlekedő gyalogosnak a járművek vezetői
által elölről és hátulról kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinnie.
(5) A gyalogos az úttesten a kijelölt
gyalogosátkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogosátkelőhely nincs,
a)
lakott
területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított
vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő
járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes
hosszában),
b)
egyéb
helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító
irányban mehet át.
(6) A gyalogos az úttestre akkor
léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem
léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden
olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy
megtévesztheti.
(7) A kijelölt gyalogosátkelőhelyen
áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. Ugyancsak elsőbbsége
van - kijelölt gyalogosátkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél áthaladó
gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be,
amelyen a gyalogos áthalad. A megkülönböztető jelzéseket használó
gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken
sincs.
(8) A gyalogos olyan helyen, ahol a
járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles
meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet
az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten
átmenni nem tud.
(9) A gyalogosnak tilos
a)
híd,
alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni;
b)
olyan
helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló
akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
c)
lánc-,
illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni,
illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya
stb.) lépni;
d)
villamospályán
közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül -
áthaladni;
e)
autópályán
(a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
f)
autóúton
(a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül
áthaladni;
g)
az
úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
(10) Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy
más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött
arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a
jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
(11) Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket
felügyelet nélkül hagyni tilos.
Gyalogosok zárt csoportjának a közlekedése
22.
§ (1)
Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén -
közlekedhet. Hídon a csoport ütemes lépésben nem haladhat.
(2) Éjszaka és korlátozott látási
viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt,
hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő
távolságból észlelhető lámpát kell vinni. Ha a csoport kellően világított
lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a csoport előtt és mögött a
csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák
használata nem kötelező.
(3) A csoport közlekedésére vonatkozó
szabályok megtartásáról a csoport vezetője köteles gondoskodni.
(4) Gyermekek zárt csoportja a járdán,
a leállósávon, az útpadkán, illetőleg a kerékpárúton, ha pedig ez nincs (vagy
nem járható) - az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések megtartásával - az
úttesten közlekedhet.
A járművek utasaira vonatkozó szabályok
23.
§ (1)
Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le.
(2) Az utasnak tilos
a)
a
vezetőt a vezetésben zavarni;
b)
állva
utazni, kivéve autóbuszon, trolibuszon és villamoson;
c)
a
jármű lépcsőjén, illetőleg külső részén utazni;
d)
a
jármű ablakán vagy ajtaján kihajolni.
(3) A jármű ajtaját az utas csak akkor
nyithatja ki, ha ezzel a közlekedés biztonságát, valamint a személy- és
vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
(4) Menetrend szerint közlekedő járműre
a megállóhelyen kívül felszállni, illetőleg arról leszállni abban az esetben
szabad, ha a jármű személyzete erre előzetesen - szóban vagy a vezető által
működtetett ajtók kinyitásával - engedélyt adott. Olyan megállóhelynél, ahol a
fel- és leszállás közvetlenül az úttestről, illetőleg az úttestre történik,
akkor szabad a járdáról az úttestre lépni, ha a jármű a megállóhelyen megállt.
(5) Veszélyes anyagot szállító járművön
a vezetőn és a kísérőn kívül személyt szállítani tilos.
IV.
RÉSZ
A
járműközlekedésre vonatkozó szabályok
I. fejezet
A járműközlekedés általános szabályai
Elindulás
24.
§ (1)
Az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más
részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű
vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell
adni. A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő
járművekkel szemben - a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt
nem változtató járműveket ide nem értve - elsőbbsége van.
(2) Az elindulást, illetőleg az
úttestre való ráhajtást irányjelzéssel [29. § (2) bekezdés] jelezni kell.
(3) Lakott területen belül a járművek
vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő
autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását (a jobb szélső
forgalmi sávba való besorolását) - ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető -
lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz,
illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el,
ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
Haladás az úton
25.
§ (1)
Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az
útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és
állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű
sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
(2) Járművel az úttesten - az előzés és
kikerülés esetét kivéve - annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és
forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni.
Lassú járművel, kerékpárral, állati erővel vont járművel, kézi kocsival,
hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel - ha az út- és
forgalmi viszonyok lehetővé teszik - szorosan az úttest jobb széléhez húzódva
kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra a
külön szabályok (36. §) az irányadók.
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz
forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, valamint a
kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, illetőleg az úttest
jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell
hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni - az egyirányú
forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével - az úttest menetirány szerinti
jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.
(4) Olyan úton, amelyen három,
egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső és a menetirány szerinti
jobb szélső úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középső úttestjén
kétirányú, a szélső úttestjein egyirányú forgalom van.
(5) Ha jelzőtábla jelzéséből más nem
következik, az úttest menetirány szerinti jobb és bal oldalát elválasztó
járdasziget mellett jobbról kell, egyéb helyen levő járdasziget mellett jobbról
és balról is szabad elhaladni.
(6) Járda, járdasziget és kerékpárút
mellett tilos úgy haladni, hogy a jármű vagy rakománya ezek fölé nyúljék.
Sebesség
26.
§ (1)
Az egyes járművekkel legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:
a)
személygépkocsival,
motorkerékpárral, 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó
gépkocsival
|
<TBODY> |
- autópályán |
130 km/óra, |
|
|
- autóúton |
110 km/óra, |
|
|
- lakott területen kívül egyéb úton |
90 km/óra, |
|
|
- lakott területen |
50 km/óra, </TBODY> |
b)egyéb gépjárművel - kivéve a motoros triciklit
-valamint gépjárműből
és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel
|
<TBODY> |
- autópályán |
80 km/óra, |
|
|
- lakott területen kívül egyéb úton |
70 km/óra, |
|
|
- lakott területen |
50 km/óra, |
|
|
c) villamossal |
50 km/óra, |
|
d) motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, kerékpárral |
|
|
|
d/1. hólánccal felszerelt gépjárművel |
50 km/óra, |
|
|
e) mezőgazdasági vontatóval, valamint mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel |
|
|
|
f) lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel |
|
|
|
g) olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek |
|
|
|
h) pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatmányt (mezőgazdasági vagy ipari munkagépet) vontató mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel |
</TBODY> |
|
(2) Ha a "Sebességkorlátozás" jelzőtábla lakott területen 50
km/óránál, lakott területen kívül 90 km/óránál nagyobb sebességet
jelez, személygépkocsival, motorkerékpárral és a 2500 kg
megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival legfeljebb a
jelzőtáblán megjelölt sebességgel szabad közlekedni.
(3) Olyan járművel, amelynek megengedett
legnagyobb sebességét a műszaki megvizsgálás során az (1) bekezdésben
foglaltaknál alacsonyabban állapították meg és ezt a jármű forgalmi engedélyébe
(igazolólapjába) bejegyezték, legfeljebb a megállapított sebességgel szabad
közlekedni.
(4) A jármű sebességét az (1)-(3)
bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a
vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és
minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania
kell.
(5) Nem szabad a járművel
indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
Követési távolság
27.
§ (1)
Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő
ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is -
meg lehessen állni.
(2) Olyan járművel, illetőleg
járműszerelvénnyel, amelynek megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot vagy
hosszúsága a 7 métert meghaladja, lakott területen kívül másik jármű mögött
olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy -
előzést végrehajtó - személygépkocsi biztonságban besorolhasson.
Nincs szükség ilyen követési távolság
tartására
a)
ha
- a vezető előzésre készül fel,
- az úttest menetirány szerinti jobb
oldalán két vagy több forgalmi sáv van, vagy
- az úton az előzés tilos,
b)
fegyveres
erők oszlopban haladó gépjárművei között,
c)
egy
nyomon haladó jármű (kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár vagy
kerékpár) követése esetén.
(3) A jármű sebességét hirtelen
fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy
vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.
(4) Hatályon kívűl helyezve.
Elsőbbség az útkereszteződésben
28.
§ (1)
Az útkereszteződésben - ha a (2) bekezdés rendelkezéseiből más nem következik -
a járművel elsőbbséget kell adni
a)
a
jobbról érkező minden jármű és
b)
a
balról érkező villamos
részére.
(2) A másik jármű érkezési irányától
függetlenül elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben
a)
minden
járművel a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű
részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott), zárt
csoportban haladó megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére;
b)
az
olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt "Elsőbbségadás
kötelező" vagy "Állj! Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla van, a
keresztező - illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett - útról
érkező jármű részére;
c)
földútról
érkező járművel a szilárd burkolatú útról érkező jármű részére;
d)
körforgalomban
haladó járművel a körforgalmat keresztező villamos részére.
(3) Útkereszteződést járművel csak
olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget tehessen
elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével
ne tévesszen meg.
Irányváltoztatás, irányjelzés
29.
§ (1)
Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy
képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra
bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.) köteles az
azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek
elsőbbséget adni.
(2) Az irányváltoztatást - ide nem
értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást - a művelet előtt kellő időben
megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell
jelezni. E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő letérés
esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben (pl. útkereszteződésben kanyarodó
főútvonalon való továbbhaladás esetén) is adhat irányjelzést, ha ezzel
továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára
többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban megtévesztő nem lehet.
(3) Az irányjelzést irányjelző
készülékkel, ilyen készülékkel fel nem szerelt jármű esetében pedig karral vagy
jelzőtárcsával kell adni, oly módon, hogy az elölről, hátulról és a megfelelő
oldalról jól látható legyen.
Hangjelzés
30.
§ Hangjelzést
adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint -
lakott területen kívül - az előzési szándék jelzése céljából szabad.